Skip to content
mocorgos-mise-140506

Júniusi mocorgós mise

2014. június 7-én, pünkösd szombatján, délután 4 órakor mindenkit szeretettel hívunk és várunk a templomba, mocorgós misére!

“Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Egyszerre olyan zúgás támadt az égből, mintha csak heves szélvész közeledett volna, és egészen betöltötte a házat, ahol ültek. Majd lángnyelvek jelentek meg nekik szétoszolva, és leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek…”

(ApCsel 2,1-4)

 

Minden hónap első szombatján 16.00-kor mocorgós misét tartunk gyermekfoglalkozással.

Hősök napi megemlékezés

Május 25-én emlékeztünk a hősi halottakra.

Képgaléria

Wass Albert: Gyertyaláng

Emlékszobor. Aranyló nevek rajta:
mögöttük izzó, vérpiros csaták,
mögöttük sajgó, megtört életek:
síró gyermekek és síró anyák…

Emlékszobor… ennyi maradt csupán
belőlük, és a tűzből, mely vezette
a milliókat messze golgotákra,
és feszítette millió keresztre.

Sok régi ház hiába várja őket,
s fehér csöndjével sok fehér falu…
üzenetet nem hoz többé felőlük
fehér felhők közt a vándordaru.

Nem járnak többé esténként csodálni
kalászhullámon tékozolt csodát…
bús hazájuk elvégzett csodáit
magukkal vitték s most őrzik tovább.

Magukban őrzik. Dölyfösen, keményen,
s nem tudják, hogy a szent haza ledőlt…
Boldog halottak. Lám, mi árvábban állunk
tornyosuló emléketek előtt…

Halottak napja van ma. Rejtve, lopva
a Hargitán megszólal egy harang…
a Tátráról felel reá egy másik…
zeng-bong az éj… galang…galang… galang…
ezer kicsi harang…

Az emlékezés gyertyalángja mellett
felsorakozik óriási sorba
határon innen és határon túlról
az elesettek emlék-légiója.

Sok sápadt arc. Óh Istenem, szívünkből
de messze volt a mit sem érzés vágya…
piros rózsákat mentek megcsodálni
s megérkeztek a bíboros halálba.

Ki hinné el, hogy minden név mögött
tervek izzottak és célok lobogtak,
s hogy álmodozva, mint megannyian,
vérük titkának hordozói voltak?

Küzdtek, lemondtak, aztán újra küzdtek,
vágytak, csalódtak és megint reméltek…
Ki hinné el, hogy életük rögén
ők is csak ilyen torz meséket éltek?

Ez vőlegény volt. Ajkán csókok íze,
szívében pompás báli éjszakák…
Aztán gránátok zúgták a zenét…
aztán gránátok hozták a halált…

Ez gyermek volt még. Fák suhogtak benne,
talán szerelmes sem volt még soha…
Doberdó várta. Képét most is őrzi
kopott keretben egy kopott szoba.

Ez gyermekét hagyta itt és hazáját,
hogy a hazája boldogabb legyen…!
Ő ott maradt. A lelke itt barangol
hazát keresve, völgyön és hegyen.

Nyugosznak mind. A vérüket beszívta
a kalásztermő, szomjasajkú föld.
Mögöttük összedőlt a szörnyű Bábel,
s ami még nem volt, az is összedőlt.

S mily furcsa is: Halottak éjszakáján
a hősök lelke hogyha hazaszállna:
hány lenne, aki nem találna többé
széles e földön egy piciny hazára!

Szélvész üvölt a csíki hegyek ormán,
fekete fenyők zúgnak szilajon…
Hazájukat ha számon kérik egyszer,
mit fogsz felelni, győztes Trianon?

Mit fogsz felelni, ha Csaba vezérrel
a meg nem alkuvók seregbe kelnek,
csontváz vitézek, csontváz paripákon,
s egy bolond éjjel hazamenetelnek?!

Székely faluk harangja újra kondul,
a gyertyalángtól tüzet fog a Tátra…!
Magyarország… hányan mentek érted
örvénylő tűzbe és tüzes halálba…

Ismeretlen Testvér, ki messze földön
alszol, lelkében fűnek és virágnak.
Te már tudod, hogy hasztalan a Törvény
amit itt fent az emberek csinálnak.

Te már tudod, sorsverte zátonyodnak
magasságos, bölccsé csitult fokán,
Te már tudod, hogy örök egy a törvény:
bűn bűnhődést hord esztendők során.

Testvér, ki alszol ismeretlen sírban,
s megbékélt arcod nem láttam soha:
álmodd tovább az elnémultak álmát,
csöndes Testvérem: halott katona.

Emlékszobor. Aranyló nevek rajta,
nevek mögött egy hallgatag világ…
Ennyi sírra hogy virágot hintsek,
határon innen nem terem virág.

Határon túl kéne virágért menni…
ha már virágot hozni nem lehet,
ismeretlen, hontalan Halottak:
nektek adom e csöndes rímeket.

Debrecen, 1929

Április 5-én szombaton ismét mocorgós mise

„ENGEDJÉTEK HOZZÁM A GYERMEKEKET!”


mocorgos_mise_1

mocorgos_mise_2

mocorgos_mise_3

KEDVES GYEREKEK!
KEDVES SZÜLŐK!

Április 5-én szombaton ismét mocorgós misét tartunk a templomban.
A Szentmise érvényes vasárnapra, lehetőség szerint figyelembe veszi a kisebb és az óvódás korosztály igényeit Az ovis hittanos gyermekek családjai számára rámutat arra, hogy a keresztény élet több, mint az ovis hittan közösségi élménye. Ugyanakkor mindezt élményszerűen a gyermekek szintjén igyekszik elérni.
Bízva a találkozásban szeretettel hívjuk a családot:

2014. április 5-én szombaton 16.00 órára

1% felajánlása

A Katolikus Egyház felhívja a jövedelem adó szempontjából érintett tagjai figyelmét, hogy az idén se feledkezzenek meg adójuk 1%-ának felajánlásáról.
Kérjük, hogy a második 1%-ot a JOBBKÉZ Alapítvány javára ajánlják fel, így helyben végig követhetik felajánlásuk útját. Tavaly az Alapítvány támogatta Plébániánk programjait, és vállalta a nyári tábor finanszírozását. A nagylelkű támogatást ezúton is köszönjük!

Megvalósult álom!

2013-as nyári tábor

Minden írással foglalkozó ember tudja, hogy van, amikor a mű minden szaváért meg kell küzdeni, és van, amikor csak a fehér lapot kell a kész írás alá tenni. A következő néhány sor ez utóbbi metódust követi.
2013. július 21-én Győr-Bácsán különös kép fogadta az itt élőket. 50 iskoláskorú gyermek járta be a városrészt kísérőkkel és vezetőkkel. Nagy-Bácsán néhány évtizede nincs iskola, ezért ehhez hasonló életkép még iskolaidőben sem látható. A gyermekek, akiket nem autóval szállítanak a város különféle iskoláiba egyesével, kettesével szállnak fel a buszra és csak rövid időre alkotnak közösséget. Ehhez hasonló kép csak akkor tárulhat a nézelődő elé, ha az óvódások sétálnak, vagy a kisbácsai iskola egy-egy osztálya keresi fel az orvosi vagy a fogorvosi rendelőt. A mintegy 50 gyermek a Szent István Plébánia kezdeményezésére szerveződött Nyári Napközis Héten vett részt. A rendezvényt a Jobbkéz alapítvány finanszírozta az erre a célra benyújtott pályázatból, illetve a felajánlók 1%-ából. A szervezők annak érdekében, hogy lehetőség szerint, minél több gyermeket elérjenek, a részönkormányzatot és a művelődési házat is bevonták a szervezésbe. A gyermekek felügyeletét, ellátását, az egyes programok megvalósítását önkéntes pedagógusok és segítők végezték. A gyermekeket hétfőn Tamási Áron ismert gondolata várta: „Azért vagyunk a világon, hogy valahol otthon legyünk benne.” Már a csoportok nevei is /Villa Bacha, Molnárfalu, Szentvid, Esztergető, Száva/ a helytörténeti jelleget sugallták. A csoportok bejárták a városrész helytörténeti érdekességeit: a templomot, a régi templom helyét, kápolnát, hősök emlékművét és a Szent Vid emlékhelyet. A délelőtti program favoritja a harangok megkongatása, míg a délutáni a kézműves foglalkozás mindhárom változata: virág és játékkészítés, valamint virágkötészet lett. Kedden a Győri Zichy Ferenc Látogató Központban és a Szent Kamill Plébánián tettünk látogatást, csütörtökön pedig Sümegre kirándultunk. Bácsa természeti adottságainak játékos megismerésére szerdán kerítettünk sort. Pénteken ismét a hétfői nap forgató könyve köszönt vissza játékos, számon kérő, emlékeztető formában. Délután családi légkörben, köszönetünk kifejezésével, zártuk a hetet. Gyermekek, szülők, segítők és szervezők közös vágyukat fogalmazták meg a kérdésben: ugye jövőre is lesz tábor? Ebből a szempontból tanulságos volt a pénteki nap tematikáját meghatározó mese is: egy fiú elmegy messzire, hogy üzenetet hozzon. Legnagyobb meglepetésére csak egy jellegtelen követ kap. A visszaút viszontagságai során azonban a kő a kezében tükör sima lesz. Amikor átadja, saját tükörképét pillantja meg. Rájön, hogy ő maga az üzenet.
Ezt a cikket a mögöttünk álló hét írta. Szervezők és önzetlen segítőik, akik megértették, hogy akkor leszünk igazán boldogok, ha adni tudunk. Felnőttek, akik közben rájöttek nem az a fontos, hogy mit, miért nem lehet megcsinálni, mi, mibe kerül, kinek a neve és logója szerepel, hanem hogy mi az, amit még közösen megtehetünk, illetve meg kell tennünk. Szülők, akik gyermekeikkel együtt nyitottak a jóra, az értékekre és keresik azokat. Gyermekek, akik még tudják, hogy a legfontosabb a SZERETET! Köszönjük, hogy ebben a világban ÜZENET lehettünk!
Egresits Ferenc

Képgaléria

Betegek világnapja 2014. február 11.

„HA BETEG VALAKI KÖZTETEK…”

SZENT ISTVÁN KIRÁLY PLÉBÁNIA, GYŐR-BÁCSA

2014. február 11.-én 18.00-kor kezdődő Szentmise keretében imádkozunk betegeinkért és az egészségügyben dolgozókért.

Azok számára, akik „betegség vagy öregség miatt veszélybe kerültek”, felajánljuk a betegek kenetének közösségi felvételét. A felvételhez elengedhetetlen a Szentgyónás és az előzetes regisztráció.

Az Egyházközségi Képviselő Testületi tagok felajánlják, hogy a betegek szállításában segítséget nyújtanak. Ennek igényét a sekrestyében történő regisztráció során jelezzék.

Betegeket, egészségügyben dolgozókat és minden kedves testvérünket hívjuk és várjuk a Szentmisére.